Blog

Nők generációi nőnek fel úgy, hogy azt hiszik a menstruációnak fájnia kell. Az igazság azonban ennél bonyolultabb. A görcsös, életminőséget jelentősen rontó, csak gyógyszeresen csillapítható fájdalom nem természetes velejárója a menstruációnak. Hátterében életkori sajátosságok mellett állhatnak akár hormonális problémák, de a tünet súlyos betegségre, endometriózisra is utalhat.

A betegség, amiről szerencsére egyre többet beszélünk, a termékeny korú nők tíz százalékát érinti. Magyarországon átlagosan 4 év telik el onnantól kezdve, hogy a beteg az első panaszokkal felkeres egy nőgyógyászt addig, hogy hivatalosan is kimondják: endometriózisban szenved. De miért? – tehetjük fel a kérdést teljesen jogosan. Bár a betegségről magáról ma már sokat beszélünk, a diagnosztikájáról és kezeléséről még mindig nagyon keveset tudunk. Dr. Tóth Alexandra, a LilyMed alapítója, szülész-nőgyógyász és meddőségi szakember szerint az endometriózissal kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell értenünk az, hogy nincs két egyforma eset.

Endometriózisra utaló jelek

Az endometriózis kialakulásáért valószínűleg a nők nagy részénél előforduló retrográd menstruáció felel. Ennek során a menstruációs vér egy része a petevezetékeken keresztül a kismedencébe jut. A benne lévő méhnyálkahártya szigetek letapadnak és továbbra is úgy viselkednek, mint a méhűri nyálkahártya, azaz a ciklus megfelelő pontján növekedni kezdenek, majd megpróbálnak kilökődni. Ez gyulladásos reakciót válthat ki, amely – például összenövéseket okozva – súlyos következményekhez vezethet

– Az endometriózis leggyakoribb tünete az akár elviselhetetlenné fajuló fájdalom a menstruáció alatt, de számos egyéb, kevésbé egyértelmű jel is utalhat még a betegségre. Ilyenek lehetnek a fájdalmas együttlétek, a vizelet- vagy székletürítéskor fellépő vérzés, vagy akár a termékenységi problémák – kezdi a szakember és elmondja, a felismerés egyik első lépése, hogy azonosítják ezeket a tüneteket, például egy általános nőgyógyászati szűrés keretein belül.

Mely kérdések vetődhetnek fel?

• Érez-e fájdalmat a páciens és ha igen, akkor az egy 10-es skálán milyen erősségű?
• Előfordult-e, hogy a fájdalomtól elájult?
• Előfordult-e, hogy olyan erős fájdalmat érzett, hogy sürgősségire került vele?
• Volt-e olyan, hogy nem tudott bemenni dolgozni vagy iskolába?
• Szexuális együttlét során tapasztalt-e fájdalmat?
• Tapasztalt-e véres székletet vagy vizeletet?

 – Az ezen kérdésekre adott válaszokból már kirajzolódik egy kép, az orvosban felmerülhet a betegség gyanúja. De ez még csak gyanú, a végső diagnózist műtéti szövettani eredmény alapján lehet felállítani. Az ezt megelőző képalkotó vizsgálatok ugyan hozzájárulnak a diagnózishoz, de biztos következtetés nem vonható le belőlük – teszi hozzá a szakember.

Személyre szabott terápia

De akkor, hogy néz ki a diagnosztika? Mindenkinek műtétre van szüksége, akinél endometriózis gyanúja merül fel? A válasz bonyolult. Dr. Tóth Alexandra szerint ugyanis, ha erről a betegségről beszélünk, szó szerint értjük, hogy személyre szabott terápiára van szükség. – Ha valamelyik páciensemnél felmerül az endometriózis gyanúja, az első lépésem mindig az, hogy tájékoztatom arról, milyen betegséggel állunk szemben. De már ez sem egyszerű feladat, hiszen rendkívül összetett kórképről van szó, amelynek jelei nem is feltétlenül egyértelműek – kezdi és elmagyarázza, van, hogy tapintható vagy látható elváltozást is okoz a betegség, de olyan is előfordul, hogy komolyabb beavatkozás nélkül semmit sem észlelünk.

– Ha hüvelyi ultrahanggal vagy bimanuális, azaz tapintásos vizsgálattal észrevehető elváltozást találunk, akkor az megerősíti a gyanút, de utána még mindig lehet kismedencei MR-t kérni, amit radiológus értékel, legvégül pedig – ha a páciens is úgy gondolja és a kezelőorvos szerint is indokolt – érdemes laporoszkópos feltáró műtétet végezni, melynek során el is távolítják a fájdalomért felelős összenövéseket – magyarázza.

Működhet a gyógyszeres terápia is

Dr. Tóth Alexandra azt mondja, bár a páciensek számára is ijesztő lehet a műtét lehetősége, az endometriózis specialisták sem ajánlják azt minden esetben. – Mivel nagyon bonyolult betegségről van szó, mindig jól át kell gondolni a kezelési- és műtéti lehetőségeket. Az endometriózis ciklusról-ciklusra súlyosbodhat, de az, hogy milyen komoly elváltozásokhoz vezet, egyéni szinten dől el. Előfordulhat, hogy a fájdalmak mellett alig találunk összenövést és az is, hogy szinte fájdalommentesen él a beteg, de már súlyos károkat okozott a szervezetében a kór. Mindig az adott beteg szempontjait, élethelyzetét és betegségének gyanítható súlyosságát figyelembe véve mérlegeljük a műtét és a gyógyszeres terápia kombinációjának lehetőségeit – mondja a szakember. Hozzáteszi, endometriózis gyanúja esetén nagyon fontos a teljeskörű tájékoztatáson és bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolat, hiszen együtt kell komoly döntéseket hozni.

– Mivel az endometriózis meddőséget okozhat, gyermekvállalás előtt ajánlott lehet a műtét, de – amennyiben petefészket érintő endometriózis vagy adenomyosis van – előfordulhat az is, hogy inkább IVF-et javaslunk. Ha ezen az életszakaszon már túl van valaki, vagy nem is tervez babát, akkor előfordulhat, hogy „megússza” műtét nélkül és a gyógyszeres kezelés is elég a betegség kordában tartásához, ami egyébként általában a menopauzával múlik el – magyarázza a nőgyógyász. Hozzáteszi, jó eredményeket lehet elérni fogamzásgátló-terápiával és mesterségesen előrehozott menopauzával is, de a lehetőségekről mindenképp érdemes endometriózis specialistával is konzultálni.