Blog

„A menstruációm mindig is fájdalmas volt, amikor életem első nőgyógyászati vizsgálatán ez szóba került, a doktor úr csak annyit mondott, ez normális, de ír fel görcsoldót, amitől jobb lesz. Akkoriban még nem lehetett ilyen sokat hallani az endometriózisról és a nőrokonaim is mind szedtek fájdalomcsillapítót a menstruációjuk alatt, így azt gondoltam, ez valóban normális. Már egyetemre jártam, mire egészen elviselhetetlenné fokozódott a helyzet és nagy nehezen kiderült, súlyos endometriózisom van” – meséli a 30-as évei végén járó Brigitta, és azt mondja, eleinte nagyon mérges és csalódott volt, de ma már hálás, hogy ha sokára is, de fény derült a betegségre, ami olyan sokat rontott az életminőségén, hogy végül nem csak a fájdalommal, de a depresszióval is meg kellett küzdenie.

Mikor beszélünk endometriózisról?

Brigitta története sajnos szinte tipikusnak mondható. A betegség a termékeny életkorban lévő nők 10 százalékát érinti Magyarországon, ami legalább 200.000 beteget jelent. Legalább, mert az alattomos kór sajnos korábban és később is felütheti a fejét. Felismerése ráadásul évekig tarthat, pedig ma már elég ismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy gyorsabb legyen ez a folyamat.

Dr. Benczi Csilla nőgyógyász felhívja rá a figyelmet, hogy bár valóban sokakat érint, sajnos ma sem tudjuk pontosan, mi okozza az endometriózist. – A legelfogadottabb elmélet a nők nagy részénél előforduló retrográd menstruációval kapcsolja össze a betegség kialakulását. Retrográd menstruáció során a menstruációs vér egy része, ahelyett, hogy kiürülne a szervezetből, a petevezetékeken keresztül a kismedencébe jut. A benne lévő méhnyálkahártya szigetek letapadnak és továbbra is úgy viselkednek, mint a méhűri nyálkahártya, azaz a ciklus megfelelő pontján növekedni kezdenek, majd megpróbálnak lelökődni. Ha valakinek hajlama van rá, akkor a folyamat gyulladásos reakciót vált ki, amely – például összenövéseket okozva – a ciklussal összefüggően jelentkező erős fájdalomhoz és súlyos következményekhez vezethet – mondja.

Háromféle endometriózist ismerünk:

• Az első, amikor kis „szigetcsoportok” alakulnak ki a szerveken
• A második a „csokoládé ciszta”, ami jellemzően a petefészkeken helyezkedik el
• A harmadik, amikor a méhizomzatban, azaz a méhfalban jelennek meg ezek a bizonyos „szigetek”. Ezt adenomyosisnak nevezzük.

Évekbe telik felismerni az endometriózist

Ahogy már volt szó róla, az endometriózis egy bonyolult kórkép, diagnosztizálni pedig nehéz. Itthon átlagosan 4 évbe telik, mire felismerik. – Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy nincs meg rá a hajlandóság vagy, hogy nincsenek megfelelő szakemberek. A páciensek gyakran eleve nagyon sokára fordulnak orvoshoz, hiszen azt tanulták, hogy a menstruációnak fájdalmasnak kell lennie, a fájdalom pedig hozzátartozik a női léthez. Ez viszont egyáltalán nem igaz! Nyilván mindenkinek más a fájdalomküszöbe, és azt sem várhatjuk el, hogy a test észrevétlenül essen át egy ilyen folyamaton, de ha a menstruációt túl kell élni, ha gyógyszerekre van szükség ahhoz, hogy elviselhetővé tegyük a napot, ha hányás, hányinger társul hozzá, akkor már valószínűleg baj van. Az apró görcsök normálisak lehetnek, a kínszenvedés viszont biztosan nem az – hívja fel rá a figyelmet a szakértő.

De akkor milyen tünetek esetén forduljunk orvoshoz?

• fájdalmas menstruáció
• hányás, hányinger menstruáció idején
• kismedencei fájdalom, ami a menstruáció alatt felerősödik
• fájdalom vagy vérzés vizelet-, és/vagy székletürítéskor
• fájdalmas együttlétek
• meddőség (az esetek 40 százalékában nincs is más tünet)

Bujkálhat is a betegség

Az endometriózis leggyakoribb jele tehát a fájdalom, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinél jelentkezik is. Dr. Benczi Csilla szerint az is előfordulhat, hogy csak a meddőségi kivizsgálás során derül fény a betegségre, mert a páciens gyakorlatilag panaszmentesen él együtt vele.

A nőgyógyász hozzáteszi, arra is érdemes figyelni, hogy van-e valami érezhető változás a korábbi menstruációkhoz képest. – A tévhit mellé, miszerint a menstruációnak fájnia kell, társul egyfajta pszichés nyomás, szorongás is. Még ma is jellemző, hogy a menstruációt nem természetes folyamatként, hanem tisztátalan dologként kezeljük. Szavaink, kifejezéseink is jól jelzik ezt, hívjuk havibajnak, vagy hivatkozunk rá úgy is, mint vissza-visszatérő női betegségre, pedig egyik sem fedi a valóságot, a viszonyulásunkat viszont alapjaiban változtatja meg, így nem csak a nagy fájdalommal, de sokszor a kisebb, de a súlyosabb problémákat előre jelző változásokkal sem foglalkozunk – mondja és felhívja rá a figyelmet, hogy kamaszkorban még normális lehet a rendszertelen ciklus és a fájdalmasabb menstruáció is, de ennek idővel mindenképp rendeződnie kell. Ha mégsem, akkor jó minél előbb orvoshoz fordulni.