Blog

Ma Magyarországon a hivatalos adatok szerint legalább 300 ezer pár küzd termékenységi problémákkal. Ők azok, akik akár fél-egy éven keresztül is sikertelenül próbálkoznak. Az, hogy mikortól indokolt orvoshoz fordulni, életkor függvénye is, de nem érdemes halogatni, hiszen az alapos kivizsgálás, a háttérben húzódó problémák feltárása és kezelése segíthet családdá válni.

Cikksorozatunk alapvető célja, hogy bemutassuk a lombikprogram segítségével született gyermekek és szüleik útját az első konzultációtól kezdve egészen az utolsóig. Az első részben arról olvashattatok, hogy milyen vizsgálatokra van feltétlenül szükség a problémák azonosításához, a második részben pedig az így született leletek értékeléséről mesél Dr. Tóth Alexandra a LilyMed alapítója, szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember.

– Az első konzultáció során felvettük az anamnézist a férfi és a női oldalon egyaránt, valamint megbeszéltük, hogy milyen vizsgálatok eredményeire lesz szükség a továbblépéshez. A második konzultáció alkalmával ezeket értékeljük – avat be a doktornő.

– A LilyMednél minden szükséges vizsgálatot el tudunk végezni, az eredményeket elektronikus formában küldjük ki a pácienseknek, de természetesen az EESZT-be is felkerülnek. A vérvételek és szűrővizsgálatok eredményeire várni kell pár napot, de például az ultrahangos méhüregi és petevezeték átjárhatósági vizsgálat, azaz a HYCOSY, illetve az AFC-vel összekötött általános nőgyógyászati ultrahang eredménye azonnal megvan – magyarázza Dr. Tóth Alexandra és elmondja, hogyan is zajlik ez a vizsgálat.

Hogyan vizsgálják a petevezeték átjárhatóságát?

 – Felvezetünk egy vékony katétert a méhnyakon keresztül a méhüregbe. A katéter végén egy kis ballon található, amit – miután elértük vele a megfelelő helyet – 0,5-1 ml folyadékkal töltünk fel, így akadályozva meg, hogy a katéterünk elcsússzon. Amikor minden a helyére a került, a katéteren keresztül speciális kontrasztanyagot juttatunk a méhüregbe. Ha a petevezetékek átjárhatók, akkor ultrahangon keresztül látjuk, hogy a folyadék felmegy rajtuk egészen a petefészkekig, majd a megfelelő helyen ki is lép. Mivel ez egy olyan vizsgálat, amit élőben monitorozunk, a pácienssel azonnal meg tudjuk beszélni, mit látunk, de természetesen készül fénykép és írásos anyag is az eredményről – mondja. Kiemeli: nem csak a petevezetékek állapota látszik jól a vizsgálat során. Az is megállapítható, hogy a méhüregben van-e valami olyan anatómiai elváltozás, ami nehezíti a teherbeesést, és amit esetleg műteni kell. Utóbbi esetben pedig az is felmérhető, hogy milyen típusú műtétre lesz szükség.

Mire keresik a választ az AFC mérőszám megadásával?

–  A másik vizsgálat, aminek azonnal látszik az eredménye, az általános nőgyógyászati ultrahang, amit a Lilymednél a termékenységgel küzdő párok esetén összekötünk az AFC (amtral follicule count) szám meghatározásával is – avat be a meddőségi szakember és elmagyarázza: az AFC az a mérőszám, amely megmutatja, hány tüszővel rendelkezik egy nő egy ciklusa során. – A nők a petesejtjeikkel együtt születnek, nem termelődik belőlük új az életünk során, tehát mindannyian meghatározott számú petesejttel rendelkezünk. Az AFC vizsgálat során a nőgyógyász meg tudja számolni, hogy hány kicsi 2-10 mm nagyságú tüsző látszik a petefészkekben. Ez természetesen nem mutatja meg a teljes készletet, de azt igen, hogy egy adott ciklusban mire lehet számítani.

Lombikkezelés nélkül is foganhat baba

A kivizsgálásnak ezen a pontján még előfordulhat, hogy nem lesz szükség lombikkezelésre. A leletek eredményei alapján az orvos láthat más megoldást is.

• Ilyen lehet a spontán ciklus monitorozás, melynek során ultrahang segítségével figyelik, hogy hogy alakul a ciklus és segítenek időzíteni az együttlétet. A nők ciklusa nem egyforma hosszúságú és nem is mindenkinek a 14. napon van az ovulációja, ez a módszer pedig épp arra jó, hogy az egyéni működést mérje fel. Ha szükség van rá, tüszőrepesztő injekciót is adnak.
• A tüszőérést is lehet segíteni gyógyszeres- vagy hormonális úton. Ebben az esetben ugyanúgy figyelik a ciklust ultrahangos vizsgálatokkal, mint a spontán ciklus monitorozás esetén.
• Van lehetőség inszeminációra is. Ilyenkor – az esetek nagy részében – hormonos tüszőérlelést és tüszőrepesztést követően mechanikus úton juttatják fel a férfi által adott és laboratóriumi körülmények között előkészített spermamintát a méhüregbe.

Ha az orvos úgy látja, hogy biztosan lombikra van szükség

A leletek függvényében azonban az is lehetséges, hogy a fenti kezeléseknek sajnos nincs sok értelme és érdemesebb mihamarabb megkezdeni a lombikelájárást. – Férfi és női oldalon is születhet olyan eredmény, amely egyértelművé teszi, hogy csak az időt húznánk a próbálkozással – mondja Dr. Tóth Alexandra. – A második konzultáción ilyenkor is részletesen átbeszéljük a további teendőket és megnézzük, hogy melyek a hiányzó vizsgálatok, amiket még el kell végezni ahhoz, hogy a pár megkezdhesse a programot.

Az alapvizsgálatok eredményein túl a lombik előtt szükség van még:

• Vírusszűrésre (HIV, Hepatitis, szifilisz, stb.) férfi és női oldalon egyaránt.
• Ha a pár valamelyik tagjának van olyan krónikus betegsége, ami indokolttá teszi, akkor konzultációra a másik kezelőorvossal.
• Hivatalos okmányokra, ugyanis Magyarországon lombikprogramban csak házaspárok vagy közjegyző által bejegyzett élettársak vehetnek részt.