Blog

A szűrővizsgálat tényleg életet menthet

Alapvető és egyszerű szabályok betartásával sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a betegség megjelenésének esélyét (erről ITT olvashatsz), de Dr. Benczi Csilla elmondja azt is, mi történik, ha esetleg mégis HPV fertőzést vagy méhnyakrákot diagnosztizáltak nálunk.

– Az első és legfontosabb dolog, hogy lehetőség szerint minden évben járjunk szűrővizsgálatra. A szexuális életet élő emberek 80 százaléka már a húszas évei során – sokszor tünetmentesen – átesik HPV fertőzésen, ezért nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, nem lesz mindenki rákos, aki elkapja a HPV-t. Ha azonban a cytológiai vizsgálat mégis valamilyen eltérést mutat, akkor az orvos dönt további vizsgálatok elvégzéséről. Ilyen pl. a HPV tipizálás is, aminek a segítségével megbizonyosodhatunk róla, hogy mivel van dolgunk – mondja a doktornő és hozzáteszi, ilyenkor az eredmény függvényében meg kell kezdeni a kezelést és 3-6 hónap elteltével vissza kell térni ellenőrzésre.

– ­Kifejezetten a HPV vírusra nem létezik célzott gyógyszeres kezelés. Életmód tanácsokkal, helyi gélkészítményekkel, vitaminokkal, gyógynövényekkel, egyéb alternatív kiegészítő kezelésekkel tudunk segíteni. Ha nagyon indokolt, kaphat a beteg immunrendszer erősítő gyógyszeres kezelést is, de ezt egyrészt nem közvetlenül a HPV-re találták ki, másrészt erősen májkárosító hatású, így egyáltalán nem javasoljuk minden esetben – magyarázza és elmondja, az oltást még pozitív eredmény esetén sem késő felvenni, hiszen még ilyenkor is segíthet aktivizálni az immunrendszert, ami így könnyebben győzi majd le a betegséget.

A méhnyakrák tünetei széles skálán mozognak

Mivel a méhnyakrák, akár 10-20 éven keresztül is fejlődhet a szervezetünkben, érdemes tudni, milyen tünetekre kell kiemelten figyelni. Korai szakaszban vagy semmilyen tünetet nem mutat, vagy a szexuális együttlét után tapasztalt vérzéssel, hüvelyi folyással jár. Előrehaladott állapotban azonban ennél jóval több jel hívhatja fel a figyelmünket a bajra. Ilyenkor előfordulhat:

• spontán vérzés,
• bűzös, gennyes, véres folyás,
• fogyás, gyengeség, vérszegénység,
• altesti fájdalom,
• végtagi fájdalom,
• fájdalmas vizelés, vizeletürítési zavarok,
• nehezített székelés, véres széklet is.

Bármelyiket is tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz, tanácsolja Dr. Benczi Csilla.

Mit történik, ha megszületik a méhnyakrák diagnózisa?

 – A méhnyakrák daganat alapvetően nem fáj és nem is úgy kell elképzelni, mint egy kifelé növő gumót. Befelé terjeszkedik, átszőve akár a közeli szerveket is. Ahelyett, hogy karfiolszerű kinövéseket produkálna tulajdonképpen megkeményíti a szöveteket – írja körül a szakember.

Hozzáteszi, nagyon előrehaladott állapotban a sokszervi érintettség miatt, sajnos csak az esetek kis százalékában kerülhet sor műtétre. Olyankor már inkább sugárkezelést vagy kemoterápiát ajánlanak. Ha mégis műthető, akkor pedig előfordulhat, hogy a gyógyulást csak a méh-, a petefészek- vagy a hüvely egy részének eltávolításával lehet elérni.

– Ezért sem működik, a „ha nem tudom, nem fáj” módszer – mondja a doktornő.  – A későn felismert betegség drasztikus következményekkel járhat, míg az időben diagnosztizált méhnyakrák, egy sokkal egyszerűbb és kíméletesebb műtéttel, úgynevezett „kúpkimetszéssel” – amikor a méhnyakból egy kúp alakú szövetdarabot vágnak ki – akár teljes egészében eltávolítható. Sőt, utána még babát is lehet vállalni – fejezi be Dr. Benczi Csilla.