Blog

Nem kedv kérdése – Mikor lehet szükség császármetszésre?

Nem kedv kérdése – Mikor lehet szükség császármetszésre?

Életmentő műtét vagy kényelmi szolgáltatás – A császármetszéssel kapcsolatos viták általában ezen a tengelyen zajlanak. A témát övező társadalmi feszültség hatalmas. Ráadásul ahány érintett, annyi történet. Egyvalami azonban közös bennük. Ott, ahol soknak tűnik a császármetszések száma, szinte kérdés nélkül ördögöt kiáltunk, míg ott, ahol csökkenő tendenciát mutatnak az ilyen jellegű műtétek, mindenki elismerően bólogat. De valóban ennyire fekete és fehér lenne a helyzet? Egyáltalán nem. Dr. Jáger-Deák Emőke, a LilyMed szülész-nőgyógyász szakorvosa mondja el, miért.

Magyarországon 2020-ban 100 szülésből 41 végződött császármetszéssel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint. Dr. Jáger-Deák Emőke, a LilyMed szülész-nőgyógyász szakorvosa szerint ez az arány azzal magyarázható, hogy a gyermekvállalás időpontja kitolódott a nők életében. – Azzal, hogy a nők egyre később vállalnak gyermeket, sajnos a felmerülő problémák száma is nő. Bármennyire is nehéz szembenézni vele, a reprodukciós kor második felétől a szülészeti komplikációk esélye magasabb, holott ma sokszor ebben az életkorban, vagy még később érkezik az első gyermek – mondja és felhívja rá a figyelmet, hogy ez nem azt jelenti, hogy a császármetszést lehet csak úgy kérni. Törvénytelen és az orvosok részéről etikátlan is valódi ok nélkül a császármetszést választani.

A császármetszés életet ment

De akkor adódik a kérdés, mikor indokolt hüvelyi szülés helyett a császármetszés? Dr. Jáger-Deák Emőke kiemeli, hogy alapvetően két típusú császármetszésről beszélhetünk: életmentő- és megelőző jellegű beavatkozásról. Az időfaktor minden döntés esetén nagyon fontos, de a lényeg, hogy végül egészséges anya és baba hagyja el a kórházat.

Császármetszést kell végezni, ha az anya élete a tét:

  • Anyai szívelégtelenség esetén.
  • Tüdőembólia esetén.
  • COVID-fertőzés esetén, amikor már lélegeztetni kell az anyát.
  • Ha súlyos vérzés lép fel.
  • Ha baleset éri az anyát.
  • Ha nem alvad a vére.

Amikor a magzat élete múlik a döntésen:

  • Ha nagyon rosszak a CTG értékek.
  • Ha előesik a köldökzsinór.
  • Ha nem illeszkedik a fej.
  • Elhanyagolt harántfekvés esetén.
  • Fertőzés esetén.
  • Ha fennáll a magzati fertőzés esélye (például lázas anyánál.)

Ha az anya és a baba élete is veszélyben van:

  • Eklampszia, azaz görcsrohamos állapot esetén, amit magas vérnyomás és májenzim elváltozások előznek meg.
  • Lepényleválás esetén.
  • HELLP szindróma esetén.
  • Hegszétválás esetén. (Ez akkor fordulhat elő, ha előtte volt valamilyen méhűri beavatkozása az anyának.)
  • Placenta prévia esetén, azaz, ha kóros helyen tapad meg a méhlepény.

Jó-e, ha császármetszés előtt magától indul meg a szülés?

Az, hogy megvárják-e, hogy magától induljon meg a szülés, az adott helyzettől és az anyától is függ. – Az újszülött számára az a jobbik verzió, ha igen, hiszen az események hatására adrenalin szabadul fel a szervezetében és ez segíthet neki abban, hogy könnyebben viselje például az első levegővételt, amit alapvetően fájdalmasnak tart az orvostudomány – világít rá a szakember és hozzáteszi, bár sokan hiszik, hogy ha már volt császármetszése az anyának, akkor jobb nem is próbálkozni a hüvelyi szüléssel, ez például nem igaz. – Ha volt már korábban császármetszése az anyának, akkor is lehet hüvelyi úton szülni, de az orvosnak tudnia kell arról, hogy miért volt szükség korábban a műtétre – emeli ki.

Nem fordult be, mi legyen?

Tévhit az is, hogy a farfekvéses (medencevégű fekvéses) babákat nem lehetne természetes úton világra hozni. – A baba elhelyezkedésétől függ, hogy megengedhető-e, a hüvelyi szülés, de az is számít, hogy első szülésről van-e szó, vagy az anya már korábban is hozott világra gyermeket. Második gyermek esetén már nagyobb az esélye annak, hogy engedélyezhető a hüvelyi szülés, de azért itt is figyelembe kell venni néhány szabályt – mondja a doktornő.

– Ha a térde van elől a kicsinek, akkor császármetszésre lesz szükség, de akkor is, ha 3500 grammnál nagyobb babáról van szó. Le kell mérni a koponya körfogatát is, ami 10 centiméternél nem lehet nagyobb, és meg kell nézni, hogy hol helyezkedik el a köldökzsinór. Nem vezethető le hüvelyi úton a szülés, ha a köldökzsinór a nyakra tekeredett, vagy, ha a baba feje felfelé fordul, illetve akkor sem, ha lepényi elégtelenség miatt valamilyen méhen belüli fejlődési visszamaradás látható – magyarázza és hozzáteszi, ha nem fordul be a baba, meg lehet próbálkozni a megfordításával is.

Dr. Jáger-Deák Emőkéhez itt jelentkezhettek be!

Szombati – december 18-ai – császármetszés kérdéskörét is teljesen lefedő szülés felkészítő tanfolyamunkra pedig itt tudtok regisztrálni.

Időpontot foglalok