Blog

Az immunológiai okokat feltáró cikkünkben már szóba került az antifoszfolipid szindróma, ami bizonyos hematológiai problémákhoz hasonlóan trombózishoz, embóliához, strokehoz vagy szülészeti komplikációkhoz, ezen belül leggyakrabban vetéléshez vezethet. Ez azonban csak egy a lehetséges okok közül, a hematológiai vizsgálatok további problémákat szűrhetnek ki. Éppen ezért két vetélés után az immunológiai kivizsgálással egy időben érdemes megkezdeni a hematológiai kivizsgálást is.

Habituális vetélés esetén trombofília vizsgálatot kell végezni

Dr. Földeák Dóra azt mondja, általában nagyon nehéz minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy a vetélés hátterében trombotikus esemény állt, mert legtöbbször a terhesség túl kicsi még ahhoz, hogy ilyen vizsgálatokat lehessen végezni. Ám az figyelemfelkeltő lehet, ha a családban volt már valakinek hasonló problémája, esetleg fiatalkori trombózisa, tüdőembóliája, hiszen ilyen esetekben gyanakodhatunk genetikai okokra. Az is előfordulhat, hogy nem találunk eltérést a kivizsgálás során, biztosan vannak még olyan tényezők, amik jelenleg nem ismertek a trombózis kialakulásának szempontjából.

– Két vetélés után trombofília vizsgálatot végzünk. Ez egy vérvételt jelent, ami az alapvető alvadási paraméterek mellett a genetikai, valamint a funkcionális eltéréseket vizsgálja. Utóbbit okozhatják különböző gyógyszerek, hormonális eltérések, és akár gyulladás is, így nem biztos, hogy egy életen keresztül problémát jelent majd – magyarázza a szakértő, és hozzáteszi, hogy a vérvételek során leginkább Leiden mutációt vagy a Prothrombin gén mutációját figyelik, de árulkodó lehet az MTHFR és a PAI-1 gén hibája is.

Leiden, Prothrombin, PAI-1, MTHFR – Mit jelentenek ezek?

Leiden-mutáció – A leggyakoribb genetikai hátterű, trombózishajlamot okozó eltérés. Egyes felmérések szerint a magyar lakosság 10 százaléka hordozza. Létezik súlyosabb és enyhébb formája is (homozigóta vagy heterozigóta forma).

Prothrombin gén mutációja – Az örökletes trombózishajlam második leggyakoribb oka a Prothrombin gén mutációja, amelynek során a szükségesnél nagyobb mennyiség képződik ebből a véralvadást elősegítő fehérjéből.

MTHFR mutációja – Ritkább genetikai kockázati tényezője a trombózisnak. Az MTHFR enzim mutációja emelkedett homocisztein szinthez és alacsonyabb folsav szinthez vezethet, ami vérrögképződést okozhat, elsősorban az artériás oldalon.

PAI-1 gén mutációja – Szintén ritkább kockázati tényező, az MTHFR mutációhoz hasonlóan elsősorban az artériás oldalon jelent enyhén fokozott trombózis rizikót.

Mivel az MTHFR és a PAI-1 gén eltérései elsősorban az artériás oldalon jelentenek rizikót, hosszútávon a vérnyomás, koleszterin és vércukor értékek normál tartományban tartása fontos a későbbi szövődmények prevenciója céljából. A Leiden- és Prothrombin gén mutációja inkább a vénás oldalon okozhat fokozott trombózis rizikót.

Esetfüggő lehet a trombózishajlam kezelése

Ha sikerült diagnosztizálni valamilyen eltérést, akkor jöhet a kezelés. A fő kérdés ilyenkor az, hogy kell-e véralvadásgátlót adni az anyának. Ha igen, mikortól és meddig? Csak a próbálkozás és a terhesség alatt szükséges, vagy utána is adni kell? Dr. Földeák Dóra szerint a döntést mindig egyénre szabott módon kell meghozni. – Trombofília esetén Enoxaparin hatóanyagú véralvadásgátló injekciót adunk. Ennek 24 órás a hatása, így fontos, hogy közel azonos időben történjen a beadása. Mivel sajnos nem bizonyított, hogy a szájon át szedhető véralvadásgátló tabletták ne lennének károsak a babára, így terhesség és családtervezés esetén az injekció az egyetlen megoldás – mondja a hematológus.

Hozzáteszi, a véralvadásgátlók sem jelentenek százszázalékos védelmet, ahogy a mutációk sem feltétlenül vezetnek vetéléshez. Előfordulhat, hogy valaki egészséges babát szül a felsorolt problémák mellett, de sajnos az is, hogy mégsem érnek boldog véget a várandósságai.

Ha a páciens tud a trombózis hajlamáról, akkor az esetleges gyógyszeres kezelés mellett érdemes bizonyos életviteli trükkökre is figyelni . – A trombózis kialakulásának veszélye akkor nagyobb, ha lelassul a keringés vagy megtörik az ér. Mindenképp igyunk elég folyadékot, 3-4 óránként mozgassuk meg a lábainkat. A második-harmadik trimeszterben hordhatunk kompressziós harisnyát, ami természetes úton serkenti a nyirok- és vérkeringést. Ha pedig ülünk, nyújtsuk ki vagy tegyük fel kicsit a lábunkat – javasolja Dr. Földeák Dóra.

Fotó: Freepik, stefamerpik.