Blog

Gyakori vizelési inger, csípő érzés, esetleg véres vizelet. Egytől-egyig kellemtelen tünetei a felfázásnak, amit tipikusan őszi-téli betegségnek gondolunk, pedig kialakulása általában nem a hideggel és nem az időjárással függ össze. Természetesen, ha a hideg miatt meggyengült a szervezetünk védekezőrendszere, fogékonyabbak lehetünk a betegségekre, de a panaszokat valójában többnyire bakteriális fertőzés okozza, így akár a nyári melegben is szenvedhetünk tőlük. Az viszont igaz, hogy a nők nagyobb arányban fertőződnek meg. Ennek egyszerű anatómiai oka van: a női húgycső rövidebb, mint a férfi, közel van a végbélnyíláshoz, ahonnan a fertőzést okozó baktériumok a leggyakrabban származnak, ráadásul mindig nedves, ez a három körülmény pedig egyszerre segíti a baktériumok megtapadását és gyors bejutását is a hólyagba.

A méhnyakrák akár évtizedeken keresztül is fejlődhet a szervezetben, kialakulásáért pedig főként a szexuális úton terjedő HPV-, azaz a humán papillomavírus-fertőzés valamelyik variánsa felel. Ez a daganattípus a nőket érintő második leggyakoribb rákos megbetegedés, éppen ezért nagyon fontos felhívni a figyelmet a megelőzés lehetőségeire. Január harmadik hete az Európai Méhnyakrák Megelőzési hét.

Elhúzódó, esetleg fájdalmas menstruáció, rendszertelen méhűri vérzés, a várt gyermekáldás elmaradása. Egytől-egyig lehetnek a niche, azaz a császármetszés után kialakuló hegdefektus következményei. Bár kellemetlen tünetekről van szó, a problémának szerencsére többféle kezelési módja is létezik. Dr. Tóth Alexandra szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember mondja el, kinek mit ajánlanak.

A császármetszés a könnyebbik út, szokták mondani azoknak, akik műtéti segítséggel hozzák világra a gyermeküket. Arról, hogy ez mennyire leegyszerűsíti a kérdést, korábban is írtunk már. A császármetszés nem kényelmi szolgáltatás, szövődményei – mint például a niche – a termékenységre is hatással lehetnek.

Családtervezés során ritkán gondolunk rá, de sajnos nem minden terhesség végződik boldogan. Nem véletlenül mondják, hogy az első 12 hét kritikus a továbbiak szempontjából. Ebben az időszakban a legmagasabb a vetélések aránya. Egy baba elvesztése mögött számos ok állhat. Kettőnél több vetélés esetén mindenképp érdemes megkezdeni a kivizsgálást. Az alap nőgyógyászati vizsgálatokon kívül immunológiai és hematológiai konzultációra is szükség van. Utóbbiról Dr. Földeák Dóra Melinda, a LilyMed hematológusa beszél.

Ikrek? Akkor biztos lombikos babák voltak! A köztudatban mára annyira összefonódott az ikerterhességek jelensége a lombikeljárással, hogy szinte meglepődünk, ha IVF után nem két baba jön a világra. Bár van alapja ennek a tévhitnek is, jó tudni, hogy orvosi szempontból ma már egyáltalán nem számít nagy sikernek, ha az IVF alatt ikrek fogannak. Az ikerterhesség magas kockázatú terhesség, így lombikeljárás során is jobb törekedni rá, hogy elkerüljük. Dr. Tóth Alexandra mondja el, miért.

Elveszíteni egy magzatot nagy fájdalmat jelent. Egy vetélést még általában természetesnek tekint az orvostudomány, kettő fölött azonban érdemes kivizsgálni a lehetséges okokat. A habituális vetélés hatterében számos probléma állhat. Előző cikkünkben Dr. Tóth Alexandra az ilyenkor elvégzendő első vizsgálatokról beszélt, az immunológiai okokat Dr. Hemelein Rita mutatja be.

Az anyatejes táplálás védelmet nyújt a baba számára, legtermészetesebb útja pedig maga a szoptatás. Az azonban, hogy természetes, még nem jelenti azt, hogy egyszerű is. Sokak számára sajnos igazi vesszőfutás, mégis megéri próbálkozni vele. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hathónapos korig kizárólagos szoptatást ajánl, de legalább kétéves korig mindenképp javasolja a további anyatejes táplálást is. Augusztus 1-je az anyatejes táplálás világnapja, egyben az anyatejes táplálás világhetének kezdete. Ez alkalomból Dr. Tóth Alexandra meséli el saját szoptatástörténetét.

Meglátni a két csíkot egy terhességi teszten, csodálatos érzés. Az első 12 hét azonban kritikus lehet a várandósság szempontjából. A vetélések aránya ekkor a legmagasabb: 15 százalék az átlagpopulációra vetítve. Ez persze csak egy rideg adat annak, aki elveszítette a babáját. Tudni, hogy előfordulhat, a lélek fájdalmán ritkán könnyít. Az orvosnak azonban mindenképp fontos kiindulópont, hiszen nem mindegy, hogy hány vetélésen esik át egy nő. Bizonyos szám alatt sajnos „természetesnek” vehető a veszteség, bizonyos szám fölött azonban mindenképp kivizsgálást igényel a helyzet.

A lényeg, hogy egészséges legyen, szoktuk mondani, ha az érkező babáról beszélünk. De léteznek-e módszerek, amelyekkel időben kiszűrhetők a komolyabb rendellenességek? Szerencsére igen! A preimplantációs, azaz beültetés előtti genetikai vizsgálatokat nem végzik azonban automatikusan, ráadásul egytől-egyig lombikeljáráshoz kötöttek. Dr. Tóth Alexandra a LilyMed alapítója, szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember magyarázza el, mire valók.